A SOPRONI ZSINAGÓGÁK HASZNOSÍTÁSÁNAK IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

Sándor Tárkányi

doi:10.17168/

Szerzők

Tárkányi Sándor Szerző

DOI:

https://doi.org/10.17168/

Kulcsszavak:

Sopron, műemlékvédelem, zsinagóga, hasznosítás, szakrális építészet

Absztrakt

Hazánk vidéki városai közül Sopron rendelkezik a legtöbb egyedileg védett épülettel, több mint 400 ingatlannal.
A műemlékek népes sorában kiemelt helyet foglalnak el az egykori helyi zsidó közösségek szakrális épületei, egykori imahelyei, a zsinagógák. A város közel 750 éves építéstörténete során négy zsinagóga is gazdagította a vallási épületek számát, mára azonban csak három maradt meg: két középkori és egy 19. századi. A középkori zsidóság a 14. században épített magának két szakrális imahelyet a történelmi belvárosban, egy közösségi és egy magánzsinagógát. A 19. században is épült két zsinagóga, melyek közül napjainkra csak az ortodox zsinagóga maradt fenn. Jelen tanulmány ezen épített örökség rövid építéstörténetét és hasznosításuk aktuális kérdéseit taglalja.

A SOPRONI ZSINAGÓGÁK HASZNOSÍTÁSÁNAK IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

Szerzők

DOI:

Kulcsszavak:

Absztrakt

Letöltések

Megjelent

Folyóirat szám

Rovat

Hogyan kell idézni

Nyelv

Információ