HARKA: KÖZSÉG VAGY KISVÁROS?
DOI:
https://doi.org/10.17168/Kulcsszavak:
szuburbanizáció, település- szerkezet, településkép, településtervezés, arculat, infrastruktúraAbsztrakt
Magyarország csökkenő népességű ország, de a jó gazdasági környezetben lévő településeken népességnövekedést figyelhetünk meg. Az egyik ilyen jó gazdasági környezet Mosonmagyaróvártól Szentgotthárdig a Nyugat- Dunántúl. E környezetből is kiemelkedik Sopron és térsége. Az elmúlt 20 évben jelentős lett a kereslet a soproni ingatlanok iránt, ami nagymértékű árnövekedést eredményezett. Az ingatlanfejlesztők és az otthonkeresők figyelme is a szomszédos községek felé
fordult. E községek eltérő stratégiát folytattak, de a növekedés mindenhol megfigyelhető. Szembetűnő azonban Harka növekedése népességszám és terület tekintetében is. A számok mögött azonban komoly problémák, feszültségek húzódnak meg, melyeket e dolgozat bemutat. Megtartható-e a községi identitás? Kellenek-e még agrárgazdálkodásra a külterületek? Lehet e korlátja a növekedésnek? Lehet-e ezeket a kérdéseket településrendezési eszközökkel kezelni?
